A fertőtlenítés

Feladata a vízben egészségügyi kockázatot jelentő vírusok, baktériumok, gombák elpusztítása. A fertőtlenítő hatást szokásosan oxidációs hatású vegyszerekkel (klór, bróm, jód, káliumpermanganát, aktív oxigén, ózon), vagy egyéb eljárással, (pl: ezüstözés, UV besugárzás, sósvizes fertőtlenítés).

A legelterjedtebb - sokak által kritizált - eljárás a klóros fertőtlenítés.
Több fajta, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő hatású klórféleséget használnak fertőtlenítésre (nátriumhipoklorit (háztartási hipo), kálciumhipoklorit, szerves klórkészítmények, klórgáz, klórdioxid). Magánmedencék esetében a a leggyakrabban alkalmazott szerek a szerves klórkészítmények. Előnyük az igen magas 55-90% klórtartalom, stabilitás mind tároláskor, mind vízben oldva, az adagolásuk a víz pH értékét nem befolyásolja. További előnyük, hogy létezik a gyorsan oldódó klórkészítmények mellett olyan változat is amely lassan, 3-10 nap alatt oldódik, folyamatos klórozást biztosítva ezzel a medencében. A klóros fertőtlenítőszerek precíz adagolásával, a pH érték kedvező szinten tartásával a sokat bírált klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetők.

A bróm és a jód kémiailag a klórral rokon vegyületek, szintén alkalmasak fertőtlenítésre. Előnyük, hogy nem keletkeznek kötött klórformákhoz hasonló kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy fertőtlenítő képességük jóval korlátozottabb, áruk viszont magasabb.

Az aktív oxigén tartalmú szereket a klóros fertőtlenítős hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki. Előnyük, hogy nincs "klórszag", a bőrt, szemet a kezelt víz nem irritálja, nem keletkeznek kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy drágábbak a klórtartalmú szerekhez képest, esetenként - főleg nagy terhelés esetén - szükséges lehet lökésszerű klórozás is.

Az ózonos vízkezelés a nagyon erős hatású elemi oxigén közvetlen bevitelén alapul. Előnye, hogy igen hatékony, kellemetlen mellékhatás nélkül. Hátránya, hogy az ózon igen bomlékony, ezért a medencevíz biztonsági fertőtlenítőszer-szintje nem tartható, klórral kell kombinálni, illetve az ózont csak a helyszínen lehet előállítani ózongenerátorral.

Az UV sugaras fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet átlátszó csőszakaszon világítják át. Fertőtlenítő hatás csak a megvilágított szakaszon érvényesül, a biztonsági fertőtlenítőszer-szint kombinált klóradagolással érhető el.

Az ezüstözés során nincs oxidáció, a mikroorganizmusok elpusztítása lassan - igaz biztosan - megy végbe. Alkalmazásuk az utóbbi években ezüst-réz ionos fertőtlenítő berendezések révén egyre elterjedtebb. Előnyük, hogy alkalmazásukkal a klóros fertőtlenítők használata jelentősen mérsékelhető, egy fertőtlenítőbetét hosszú ideig (3-6 hónap) használható, karbantartás nélkül.

A sósvizes fertőtlenítés még a klórozási eljárásokhoz tartozik, de annak kellemetlen mellékhatásai nélkül. Az eljárás lényege, hogy a medence vizében az úszó számára alig érzékelhető mennyiségben konyhasót kell feloldani. A vízforgató rendszerbe beépített speciális készülék elektrolízis révén pontosan beállított mennyiségű klórt termel a medence sós vizéből. Hátránya, hogy lényegesen több pH-csökkentő szer adagolása szükséges, tartósan növeli a víz Na-ion tartalmát.